Magánhangzóformánsok mérése régi nyelvjárási hangfelvételekben
A kutatás módszertani hátterét a Bihalbocs nyelvészeti technológiái biztosítják (VÉKÁS 2007). A magánhangzó-minőségek vizsgálatához formánsmérést végzünk a Praat Burg-algoritmusa használatával, szkript segítségével, amelyet a Bihalbocs automatikusan generál és fogadja a Praat által visszaadott formánsértékeket. Az F1 és F2 értékeket – amelyek rendre a magánhangzó nyíltsága, illetve elöl képzettsége (és részben labialitása) mértékével korrelálnak – a magyar egyezményes hangjelölés standardja szerinti lejegyzésekben, a Bihalbocs saját formátumában mentve tároljuk. A mérések során a Praatnak megküldött mérési paramétereket az adott beszélő adottságai és a mért magánhangzó alapján állítjuk be a beszélő és a magánhangzóminőség függvényében. A formánsértékek meghatározása során alapvetően a PRAAT méréseire hagyatkozunk, csak akkor végzünk manuálisan mérést, ha egyértelmű, hogy a PRAAT mérése nem megfelelő. Mivel minden adatot tárolunk a lejegyzésekben, ezért a mérések akár automatizáltan más beállításokkal újra elvégezhetők.
A honlapon látható példában a vörsi kiválasztott hangfelvételben végzett mérések értékei láthatók. A rövid magánhangzókat körrel, a hosszú magánhangzókat négyzettel jelöljük, az ábrán látható jelölésmódnak megfelelően. A kisebb geometriai formák az egyes méréseket, a nagyobb formák a mérések átlagát mutatják.
A "Pédaszöveg" gombra kattintva megjeleníthető a vörsi interjú hanggal összekapcsolt lejegyzése.
A formánsmérések alapján 60 kutatópont adatainak felhasználásával térképes kimutatásokat is készítettünk. A térképek és a felhasznált formánsadatok az "Eredmények" gombra kattintva érhetők el.
Vörs (Somogy megye)
A magnófelvételt készítette Balogh Lajos, 1961. március 12-én.
Adatközlő: Simon István, 65 éves.
Lejegyezte Balogh Lajos 1969-ben.
Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára
***/
{-1 ●Na, hogyan is vót, gyerekkorába●?}
●Mikor iskolá̭ba jártam, hatodik osztált● | ●kita̭nútam●, ●mindig azon pálásztam, mikor első osztál vótam, hogy mëgérëm-ë aszt az i̥dőt, hogy én valamikor hatodik osztál lëhesse̬k●. ●De akkor még igën sanyaru világot éltem●. ●Anyá̭m va̭rt ëgy me̬lle̬s szoknyá̭t●. ●Abba duktam be̬le̬ a két kä̭zä̭mä̭t mëg a lá̭bomat●. ●Utób ēnyomta a ke̬se̬rüség a szive̬me̬t, montam●:
-- ●I̬dësanyám, má járnak ám ojan kḙ́g gatyába̭ gyä̭rëkëk●.
-- ●Jóvan fijam, majd ē̬mënëk Kä̭sztǟrä●. ●Majd akkor ne̬këd is lëssz ëty kḙ́g ga̭tyá̭D●.
●Jószálu gyerëg vótam●, ●most is oan szászhatfan cënyti, akkor mëk csak egész picin gyerëg vótam●, ●hát vo̬rt anyám ëgy ga̭tyá̭t●. ●Ollam bő̭ szára̭ vót, hogy bä̭kötöttem | ●ma̭zza̭gga a két szá̭rá̭t●. ●Gondos tanyì̬ttó vót a főp tan̕ittónk●, ●jó kirakta az alfelemet●:
-- ●Të gyerëk, mér ijen ronda ez a ga̭tya̭. Nëm mosta mëg a̭nyád●?
-- ●Mëgmosta tanḙ́ttó bá̭csi●.
-- ●Dehá̭t● | ●mér oam piszkos●? ●Mër mëk të gazembër, homokot raktá bele●.
●Mikor kigyüttünk az iskolábu, jó homokos vót ez az uccánk, mëk szoktok a bä̭lsä̭jit raknyi homokkal. Ugy át, mind a (?hurkatőttő)●. ●Pe̬rsze̬, hoty kaptam két pofont az iskolábo, anyámtu mëk há̭rmo̬t●. ●Es soha nëm tudom ēfelejtenyi●. ●Hát mikor rámérëtt a pisálás● | ●mëg a hosszu szüksḙ́glet●: -- ●Éidösanyám, ḙ́n nëm tudom ám aszt a gatyát mëgóddanyi●! -- ●ugy emlékszëm, mind a ma̭i napra●. -- ●Mér, të gye̬rëk● ? -- ●Huzogatom, huzogatom, mindik fojtóra mëgy●. -- A ●fe̬ne̬ ëgye̬ mëg a két pofádo̬t të éeretlen gazembër, asztán mi lësz të̬belőlet, ha megnyüsz●, ●má̭sik szá̭rá̭t kő huznyi●. -- ●Ḙ́idösanyám a̭sz huszta̭m●, ●mígis ollan kḙ́d bokor ke̬le̬tkëzët●. -- ●Mijem bokor●? -- ●Hȧt ojan, ojan tä̭kä̭rtő bokor. -- Mi az a tä̭kä̭rtő bokor●?
●Mondom, ojan gomb●. ●Aszongya: -- E̬sz még, még avval a pápa szëmmel së tunnám elódanyi, të gaze̬mbër. Fogot ëgy bicskát, elvákto̬●. ●A ga̭tya̭füzőt●. ●Szëgém Pistána̭k mi lëtt a dóga, akkor● | ●a̭szt a ga̭tya̭füzőt hosszabra tëtte ésanyá̰m●, ●be̬le̬tëtte̬ a nya̭ka̭mba̭. S hȧ akkor asztá má nëm köllöt hurka̭●, ●hát mikor má̭ rámérëtt a pisálás, akko csak kióttam a nya̭ka̭mbu, osztá uty pisá̭ta̭m @●. ●E̬l lëtt az e̬lső● | ●gye̬rëkkori problémám●.
●Mikor má̭ odaértem a hatodik osztál, lëttem ötödik-hatodik●, ●pe̬rsze̬ akko a kéggatya má ē̬mënt●. ●Kéggyatya●.
-- ●Na, gyërëk, -- aszongya -- mos má kammaszkodo, lësz ám -- aszongya -- nekëd inneplő ruhád is. -- ●Míjjḛl lëssz az édësapám? -- Apám monta●. ●Szongya ojan ördögbőr. -- Ördögbőr●? ●Há én asz nëm vëszëm rám!● -- ●Mért●? -- ●Az ördögök, azok, aszonta a ta̭nittóbácsi, aok rosszak. -- Nëm ám ojjat●! ●Ollan gazembër, mer të csuszkász● | ●se̬ggën a dombru lë a vőgynek●, ●mëkfog˺gyá̭tok a má̭siknak a lá̭bá̭t, lëhuzzá̭tok●, ●asztá kimëgy a va̭la̭gatokon -- aszongya -- a nadrág●, ●kilá̭ccik az a̭lfe̬le̬tëk●. ●Zördögbőr mëg nëm vásik el●. -- ●Jóvan ḙ́dësapám●.
●Ēmënt Käszthrä, vëtt ëj jó na̭drá̭got●. ●Sá̭rga̭ vót●, ●hát eszt két évig vise̬lte̬m. ●Má picin iZs vót●. ●Mi csinálla̭k, má̭ má̭sik kolëgának, pe̬rsze̬ jó pénzér, az apám az ●jó nadrágot vëtt, ●jó pénzér mëgvëtte̬, én mëg má szégyëllëttem, asz mongyák, a Simon Pistának má két éve já̭r ën na̭drágba●. ●Bemëntem●, ●a dombra●, ●ē̬ke̬szte̬m reszē̬nyi a● | ●va̭la̭gamot●, ●hát hocs csusszon●. ●Ëccër asztán ëk kis luk kä̭lä̭tkëzët. ●Mëglátta az anyám: -- ●Të gye̬rëk, mijen a nadrágod●? -- ●Hát aszt édësanyám, há mid gondú. O̬szhiszi ma̭ga̭, hotyhát ez örökké ta̭rt●?
●Kapott ëf fótot●. ●Még ëty télig viseltem●. ●Utóbb asztán foktam ëb baltát, mikor nëm lá̭ttá̭k●, ●ē̬ke̬sztem ve̬rëgetni. Na hát osztá itt eltünt a sárga̭ na̭drá̭g●. ●De akkor a köve̬tkëzőbe ugy lët nekëm ëm má̭sik na̭drá̭g●. ●Ez e̬mlḙ́këzetës, pejig hatfanöt évezs vagyok, ez a gyerëkkori első probléma●.
Formánsadatok térképezése Térképezett adatok letöltése
A térképek az általunk mért F1 és F2 értékek felhasználásával készültek. Minden magánhangzónál egy értéket vettünk figyelembe, diftongusok esetében több mérést is végzünk, egyelőre a térképezésnél a mérések átlagát vesszük.
Egy magánhangzóra jellemző normalizált F1 vagy F2 értékeket, illetve két magánhangzó F1 értékeinek különbségét vetítjük térképre. A legmagasabb értékekhez fehér vagy egészen világos szürke, a legalacsonyabbakhoz sötétszürke vagy fekete színt rendelünk. A kutatópontokat nem csoportosítjuk, a színárnyalatok pontosan a mért értékeknek megfelelően alakulnak.
Kutatópont: | e F1 | e F2 | a F1 | a F2 | á F1 | á F2 | ë F2 | ë F2 | e-á F1 | á-a F1 |
![]() |
